2012. február 25., szombat

Új ösvényen

Két nap után újra itt... a napomat már fájdalomcsillapítóval kezdtem, amit nem vettem be már nagyon régen, valami nem jól működik, a fájdalmaim ismét elviselhetetlenek, muszáj volt fájdalomcsillapítóhoz nyúlnom mert kellett legalább egy fájdalommentes nap hogy létezni tudjak. Közben sokat gondolkodtam és olvastam, itt senki más nem oldhat meg semmit csakis én magam, mert ha nem akkor valóban a tolókocsiban végzem, és amíg nem rendezem a múltbéli dolgaimat, sérelmeimet , traumáimat feldolgozni nem fogok sehová haladni. Igaz a múlt, múlt de vannak akik ezt nehezen tudják lezárni, gyöngék ahhoz hogy ettől szabaduljanak, annyira mélyen beépültek a lelkembe hogy ezzel én is így vagyok. Új utat keresek... még nem adtam föl, habár ma reggel nagyon ott álltam... de valahogy léptem egyet, és tudom hogy képes vagyok a következő lépésekre is, tudom az új kezdet több energiám fogja el venni, de most nem fontos senki és semmi csakis én vagyok a fontos... el kell kezdenem élni...élni, és változni, mert van mit... az előző elemző bejegyzésem sokszori olvasása után erre rájöttem, igenis meg kell tanulnom megbocsátani és elfelejteni dolgokat, saját magam sem tudom igazán elfogadni...a környezetemet sem, ez rávezetett arra hogy nem is ismerem magam igazán, tehát mélyen magamba kell nézni, vagy kemény árat fizetek érte. Minden az agyban dől el, és ezt csakis magam tudom elérni. Segíts magadon Isten is megsegít. De én rossz úton indultam el, most rátaláltam egy ösvényre és remélem kitaposom az utam. Marad a meditáció, csak komolyabb formában, a Vision és egy EFT-nek nevezett módszer, amihez itt nálunk is tudok útmutatást kapni, bármikor a nap 24 órájában, és megerősítésnek már ennyi is elég. 

Tehát még mindig ellent mondok az orvostudománynak! Makacsság? Nem, csak bizalmatlanság. Pénteken voltam a doktornőmnél, csak mellékesen jegyzem meg, a látogatásom célja nem fontos. Megkérdezte a drága hogy hogy vagyok. Köszönöm jól. Tudja mi a betegségem, de azt sem kérdezte mi volt a reumatológusnál, mivel nem is voltam másodjára ellenőrzésen, elég volt az az egy hormon injekció is. Szóval nem is hiányolta milyen terápiát írt föl a reumatológus. Na erről ennyit!!

Ha tudok jövök, ha nem érezni fogjátok.... de gondolatban ott vagyok és leszek mindenkivel, aki tudom hogy aggódik és szorít értem.


4 megjegyzés:

  1. Drága Kincsem! Én azt hittem, hogy a távoli múlt lelki terhein már túltetted magad,hiszen annak idején..., tavaly olyan nagy örömmel és reménnyel meséltél a változásokról. De mindenképpen meg kell szabadulnod a démonjaidtól, akik nem engedik a felejtést a megbocsájtást. Tudom..., biztos vagyok benne, hogy erre is képes vagy.
    Gondolom a visszatérő fájdalom is velejárója a gyógyulásnak, hiszen nagyon sok minden befolyásolhatja..., a lelki állapotod, az időjárás, a hideg, a meleg sorolhatnám.
    Kitartást Kincsem.
    Nem írtad meg mit mondott a Pesti természetgyógyász. Írd meg, hiszen az is nagyon érdekel.
    Szeretettel puszillak!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Pönytikém! A természetgyógyász 5 napja nem válaszolt a levelemre :(((

      Törlés
  2. Melcsikém nagyon ismerős az érzés, amiről írsz! Nincs tanácsom, mert magamnak sincs! Azt hiszem ezt csak Te tudod feldolgozni!

    VálaszTörlés
  3. Azért remélem jól vagy kincsem!!!
    Gondolok rád. Szeretettel puszillak!

    VálaszTörlés